Pénzvisszatérítési Garancia · 100 nap Ingyenes világszerte történő szállítás
449 561műalkotások 30 612művészek 4 658múzeumok 32nyelv
Katalógusbejegyzés

Flowers

Acrylic On Canvas.

1. ábra. Andy Warhol, Flowers. A megadott reprodukciót mutatja: , .

§ 1Katalógusadatok

§ 2Absztrakt

A gyűjtemény leírása

Explore Andy Warhol’s iconic ‘Flowers’ – a vibrant Pop Art silkscreen masterpiece reflecting consumer culture and the beauty of everyday life.

A művész életrajza

A Pop Art ikonikus művésze, Andy Warhol megalkotta a Campbell's Soup Cans sorozatot. Fedezze fel celebvilágát és fogyasztói kultúráját ma!

§ 3Magyarázat

A Burst of Pop: Decoding Andy Warhol’s ‘Flowers’

Andy Warhol's ‘Flowers,’ a series born from his fascination with mass production and the ephemeral beauty of everyday life, stands as one of the most recognizable emblems of the Pop Art movement. More than just pretty pictures, these silkscreen prints are a complex meditation on consumer culture, artistic reproduction, and the very nature of perception. Emerging in 1964, at the height of Warhol’s fame following his iconic portraits of Marilyn Monroe and Campbell's Soup Cans, ‘Flowers’ represented a deliberate shift—or perhaps an expansion—of his artistic concerns. While seemingly simpler in subject matter than his previous work, the series possesses a quiet power that continues to resonate with audiences today.

The Silkscreen Process: A Factory Aesthetic

Warhol's technique was integral to the meaning of ‘Flowers.’ He didn’t approach these images as a traditional painter would. Instead, he embraced the mechanical process of silkscreen printing—a method borrowed from commercial illustration—to create multiples that deliberately blurred the lines between high art and mass-produced objects. The original source image, a black and white photograph of hibiscus flowers taken by Patricia Caulfield for Modern Photography magazine, was transformed through Warhol’s signature layering of vibrant, often unexpected colors. This process wasn't about achieving photographic realism; it was about flattening the image, removing any sense of depth or individual brushstroke, and emphasizing the artificiality inherent in reproduction. The slight misalignments and imperfections that sometimes appear in the prints aren’t flaws but rather hallmarks of the ‘Factory’ aesthetic—a testament to Warhol’s embrace of mechanical processes and collaborative production. The legal battle with Caulfield over copyright further underscores this tension between artistic appropriation and originality, a key theme within Warhol's oeuvre.

Symbolism in Bloom: Beyond Surface Beauty

On the surface, ‘Flowers’ appears to celebrate the simple beauty of nature. However, beneath this veneer lies a more nuanced commentary on American society in the 1960s. The flowers themselves can be interpreted as symbols of fleeting youth, fragile beauty, and the commodification of natural forms. Warhol's choice to depict flowers—a traditional subject for still life painting—was itself a subversive act. By stripping away any sense of sentimentality or artistic skill, he challenged conventional notions of what constituted ‘high art.’ The repetitive nature of the imagery also speaks to the pervasive influence of advertising and mass media in postwar America, where images were endlessly reproduced and circulated. The vibrant, almost artificial colors further emphasize this sense of manufactured beauty, suggesting that even our appreciation of nature is mediated through consumer culture.

A Lasting Legacy: ‘Flowers’ in Contemporary Culture

‘Flowers’ continues to captivate viewers not only for its aesthetic appeal but also for its enduring relevance. The series embodies Warhol's prescient understanding of the changing relationship between art, commerce, and celebrity. Its influence can be seen in countless works by subsequent artists who have explored themes of appropriation, reproduction, and consumerism. Today, a high-quality hand-painted reproduction of ‘Flowers’ offers more than just a decorative addition to a space; it's an invitation to engage with a pivotal moment in art history—a vibrant reminder of the power of images to shape our perceptions and reflect our culture. The artwork’s enduring popularity speaks to its ability to transcend time, remaining as fresh and thought-provoking today as it was over half a century ago.

Kérdések és válaszok

Hányan tekintik meg a(t): "Flowers"?

A „Flowers”, Andy Warhol alkotása statisztikái a mű Statisztikák oldalán érhetőek el: a mű havi látogatottsága, a művész alkotásainak megtekintése, valamint a legutóbbi látogatók országos és nyelvi lebontása.

Milyen technikával készült a „Flowers”, Andy Warhol alkotása?

Andy Warhol a Acrylic On Canvas technikát alkalmazta a "Flowers" alkotáshoz. A technika határozza meg az eredeti mű anyagösszetételt.

Van-e útmutató a(z) „Flowers”, Andy Warhol alkotása alkotáshoz?

A „Flowers”, Andy Warhol alkotása alkotáshoz elérhető egy Útmutató oldal: ez egy kinyomtatható információs lap a műről, amelyet diákok számára és tantervhez készült használatra terveztek.

§ 4A művész

Andy Warhol

Andy Warhol

1928 - 1987, Amerikai Egyesült Államok

Gyors információk Andy Warhol művészről

  • Artistic Movement Or Style: Pop Art
  • Artists Or Movements Influenced By This Artist: ['Pop Art']
  • Date Of Birth: 1928
  • Date Of Death: 1987
  • Full Name: Andrew Warhola Jr.
  • Nationality: Amerikai
  • Notable Artworks:
    • Marilyn Diptych
    • Campbell's soup cans
    • Triple Elvis
    • Mao
  • Place Of Birth: Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok

A művész életrajza

Andy Warhol korai élete

A modern kép mechanikáját meg kell érteni, ha visszalembragolunk a pennszylvániai Pittsburgh ipari keménységébe. Andy Warhol, születési nevén Andrew Warhola Jr., 1928. augusztus 6-án született egy olyan munkásosztályi környezetbe, amelyből semmilyen magas kultúra nem tűnt ki. Andrej Warhola és Julia Zavacky Warhola legfiatalabb fiaként jött a világra, szülei pedig a mai Szlovákia területéről származó emigránsek voltak. Ez a származás egy konkrét, őszinte amerikai valóságba rögzítette őt, alapozva meg azt a belső feszültséget, amely az emigráns élettapasztalat és a későbbi dokumentált fogyasztói robbanás között fogadott meg. Ez a családi háttér teremtette meg azt a fundamentális kontrasztot, amely később művészeti látásmódának egyik pillére lett.

Gyermekkora stabilitását az ipari munka és a betegség kegyetlen valósága törte meg. Apja a szénbányában dolgozott, egy olyan munkában, amely meghatározta a család gazdasági sorsát, amíg 1942-ben, a tuberkulózis miatti hasi hótyaggyulladásban nem hunyt el. Ez a veszteség akkor következett be, amikor Warhol mindössze tizennényű volt, egy olyan időszak, amely megfosztotta fiatalkorát a családi biztonságos környezetétől. A háziasságot Pittsburgh kemény tájvilága és a főellátó hirtelen hiánya formálta. Ezek az első évek nem a hírnév előszalaire voltak, hanem a rideg, anyagi szükségletek korszaka.

Gyermekkori betegség és a korai kreativitás

A vizuális nyelv, amely végül meghatározta egy egész évszázadot, egy betegszoba kényszerű mozdulatlanjában fakadt. A gyermekkorban áldozatul esett a Sydenham-kórea, vagy más néven Szent Vitus-tánc, amely hosszú időkre bent tartotta őt a négy fal között. Ez a bezártság nem egy üres időszak volt; ez az intenzív, fókuszált megfigyelés korszaka volt. A napokat rajzolással és a hollywoodi magazinokból összeállított scrapbookok készítésével töltötte, miközben elárasztották a távoli celebkultúra fényes, mesterséges arcai. Anyja biztosította a lényeges alapanyagokat: a képregényeket és a filmmagazinokat. Ezek voltak az első képek, amelyeket megtanult értelmezni, ezzel kialakítva azt a preferenciát, amely a tömegtermeltet a egyediséggel szemben részesítette előnyben.

A nyomtatott médiába való ez a korai elmerülés egy specifikus látásmódot teremtett. Nem a klasszikus lencsén keresztül nézte a világot, hanem a magazinok telített, ismétlődő képi világán keresztül. A kamera iránti rajongása ezen a vizuális képzésen kapott jelet. Élvezte a család Kodak Baby Brownie Special kamerájának használatát, amellyel környezetét rögzítette. Családja komolyan vette ezt az érdeklődést; az apja és a bátyrai egy sötétkamrát építettek neki a pincébe. Ez a felszereltség lehetővé tette számára, hogy egyszerű megfigyelésről a képek technikai manipulációja felé terelődjen, egy olyan készség, amely később az egész reprodukciós megközelzése alapját képezte.

Formal oktatás és kereskedelmi siker

Warhol átalakulása diákból profipro volt a formális oktatás során elsajátított technikai precizitásnak köszönhetően. A Holmes Általános Iskola és a Schenley High School után a Carnegie Institute of Technology-n folytatta felsőfokú tanulmányait. 1949-ben Pictorial Design szakon szerezte meg a Bachelor of Fine Art diplomáját. Ez a specifikus képzés nyogozta meg azt a strukturális alapot, amely később egy olyan karrier alapját képezte, amely végül lebontotta a határokat a „magas” művészet és a kereskedelmi ábrázolás között. 1949-ben New Yorkba költözött, magával vitte a tervező precizitását Manhattan versenyellenes világába.

Korai szakmai éveit a magas tétvételű kereskedelmi illusztráció határozta meg. Nem a status quo megkérdőjelezésével kezdte; hanem annak mesterévé vált. Olyan neves márkákkal dolgozott, mint a Tiffany & Co., a Vogue és a Harper's Bazaar, ahol megtanulta, hogyan gyártják meg a márkák a vágyat. Ügyfelei listája a mid-century amerikai fogyasztás térképe volt, olyan nevekkel, mint a The New York Times, az I. Miller Shoes, a Bonavit Teller, a Columbia Records, a Fleming-Joffe és az NBC. Ez a szolgálati időszak nem egy mellékút volt; hanem egy szigorú tanonság a tömeges terjedés és a vizuális márkanevezés mechanikájában. A termék életciklusát már akkor megértette, mielőtt az vászonon próbálta volna dekonstruálni azt.

A Pop Art születése és a Factory korszak

Az 1960-as évekre Warhol már túllépett a termékek illusztrálásán, és a termékek magát télik témává. Megszűnt a márkák rajzolása, helyette maga az objektum került a kép középpontjába. A szitanyomás technikáját választotta, hogy tükrözze a fogyasztói kultúra ismétlődő, repetatív természetét; ez a módszer pedig elhagyta a hagyományos művészi kéz nyomait, a mechanikus esztétika javára cserélve azt. Ez már nem a kézművességről szólt; ez az assembly line, vagyis a szalagrendszer logikája volt, amely a vászonra helyezte a modern világ ritmusát.

Stúdiója, amelyet a világ The Factory néven ismert, egy különleges New York-i társasági kör központjává vált. Ez egy olyan avantgárd kísérletezés színtere volt, amely magába tarolt drag queeneket, költőket, boémikusokat, zenészeket és gazdag megbírókat is. Ez a tér elmosnáta a magánélet és a nyilvános személyiség közötti határokat, egy olyan kontrollált környezetet teremtve, ahol a kultúra is a művészettel párhuzamosan készült. 1963 és 1968 között ezt a kísérletező látásmódot a filmek világába is kiterjesztette, több mint 600 alkotást hozva létre, amelyek alapjaiban kérdőjelezte meg a közönség mozgóképek fogyasztásának módját.

Tükröződése a fogyasztásnak és a celebritásnak

Andy Warhol lenyűgöződése az amerikai társadalom átfogó celebritás-kultúrájával kapcsolatban nem csupán passzív megfigyelés volt; inkább a híresség gyártásának és fogyasztásának alapos boncolgatása. Megértette, hogy az ismétlődés és a médiaáradat révén egy ember is termékké alakítható. Ez a logika egyaránt érvényesült a supermarket polcain és a vászonvásznon is. Azáltal, hogy olyan sztárok arcát, mint Marilyn Monroe vagy Elizabeth Taylor, ugyanazzal a mechanikus távolságtartással kezelte, mint a kereskedelmi árukat, feltárta a nyilvánosság előszámírt színudvarának mesterségesességét. Ő nem csupán portrékat festett; ő a modern idol felépítésének dokumentumista volt.

A fogyasztás ismétlődő jellegére irányuló ezen megszállottság a hétköznapi tárgyak világába is beszürödött. A 1962-es Campbell’s Soup Cans ábrázolatai a mindennapi tárgyakat a fenséges művészet tárgyaiivá emelték, tükrözve a mid-century amerikai lét tömegtermelt valóságát. A szupermarketet olyan tájnak látta, amely ugyanolyan jelentős, mint egy galéria. Ugyanakkor tekintete nem volt mindig ragyogó vagy színes. Megvizsgálta az amerikai létezés sötétebb, erőszakosabb felületeit is, olyan sorozatokat alkotva, amelyek a gépjármű-balansásokra és az elektromos széki halálra fókuszáltak. Ezek a művek lerántották a médiaidőszak pompáját, hogy feltárják a nyilvánosság figyelemét lenakászoló szenzációvadászat kegyetlen valóságát.

Hatása a zeneiparba is beszűrődött a The Velvet Underground rockzenekar menedzselésén keresztül. Ez a kapcsolat tovább elmosódta a határokat a fenséges művészet és a populáris kultúra sötét, underground pulzusának között. Warhol azután volt érdeklődött, hogy minden – egy levesdoboztól a rockcsendegéig – csomagolható, márkázható és eladhatós a tömegek számára.

  • Campbell's Soup Cans (1962)
  • Marilyn Diptych (1962)

Technika és művészeti módszerek

Andy Warhol művészeti hatása a hagyományos művészi kézi munka tudatos elutasításából fakad. A szitanyomás folyamatát választotta, hogy egy olyan lapos, mechanikus esztétikát érjen el, amely tükrözi a vizuális világát meghatározó tömegtermelt fogyasztási cikkek gyártási módját. Ez a módszer lehetővé tette a manuális ecsetvonásoktól való elszakadást, egyfajta ismétlődő, ipari megjelenést favorizálva. Korai műveiben a „száradó vonal” (blotted line) technikát alkalmazta, amely a rajzainak grafikus jellegét emelte ki. Megközelítése soha nem a megalkotó egyedi érintéséről, hanem a gép hatékonyságáról szólt.

Kísérletei a filmek révén az idő dimenziójába is belejátszottak. Olyan művekben, mint a Sleep vagy az Empire, hosszú, felismertetlen felvételeket alkalmazott, hogy kihívja a nézőt a mozgóképek fogyasztásának hagyományos módjával szemben. Ezek a statikus, kiterjesztett időtartamok a nézőt a médium maga felé, a valóság pillanatára kényszerítették. Emellett számos fotográfiai és cinematográfiai módszert is alkalmazott, beleértve a 35 mm-es fotót és a single-frame cinematográfiát. Gyakran használta a Polaroid Big Shot kamerát alanyai megörökítésére, ami az azonnaliság és az ismétlés vizuális nyelvét formálta meg.

  • Sleep (1963)
  • Empire (1964)

A merényletpogányos fordulat és a későbbi karrier

Andy Warhol pályafutásának irányvonalát véglegesen megváltoztatta az 1968-as esemény, amikor Valerie Solanas betért a manhattanói stúdiójába és meglőtt. Ez a kegyetlen behatolás nem csupán maradandó fizikai sérüléseket hagyott maga után; alapjaiban változtatta meg művészeti működésének mechanizmusát is. A korai Factory-korszak kaotikus, társadalmi energiája egy strukturáltabb, üzleti jellegű vállalkozássá keményedett. A földalatti mozgalmak kiszámíthatatlan szegélyei felől a saját márkájának és médiaprészencájának pontosabb, kalkulált menedzsmentja felé mozdult el.

Későbbi éveit a kiadói és televíziós területeken folytatott agresszív terjeszkedés határozta meg. Megalapította az Interview magazinokat, amely a film, a divat és a populáris kultúra metszetpontjára összpontosított. Ez a lépés tükrözte élete egészén át azt a megszállottságot, amellyel a híresedés mechanizmusai foglálták le. Televíziós műsorokon keresztül – többek között az Andy Warhol's TV (1980–83) és az Andy Warhol's Fifteen Minutes (1985–87) című produkciókon keresztül – lépett be a közönség nappalijába is. Ezek a projektek nem csupán időtöltő tevékenységek voltak; a képek fogyasztásának és közvetítésének folyamatára irányuló érdeklődésének tágabb kiterjesztései voltak.

Annak ellenére, hogy megszilárdította üzleti pozícióját, jelentős együttműködésekkel megőrizte kapcsolatát az ébrestő avantgárd révén is. Fiatal művészekkel, például Jean-Michel Basquiattal és Keith Haringgel dolgozott együtt, ezzel áthidalva a szakmálós Pop Art öröksége és a vizuális kifejezés következő generációja közötti szakadékot. Ez az időszak bizonyította, hogy hatása nem a 1960-as évek statikus relikviája volt, hanem egy folyamatosan fejlődő, dinamikus erő a média világában.

Az utolsó évek és a halál

Életének végére Warhol már régen elhagyta a klasszikus festő egyedi identitását. Egy multimediás entitássá vált, amely a fotózás, a kiadványok és a televízió világában is ugyanazzal a mechanikus hatékonysággal mozgósodott, mint amellyel korábban a szitanyomást alkalmazta. Ez a tágulás nem az érdeklődési körének elhagyása volt, hanem az imaerővel való foglalkozásának logikus továbbfejlődése: a kép megszállottságának természetes folyamata. Már nem csupán művészetet alkotott; egy olyan márkát irányított, amely minden elérhető képernyőt és lapot elfoglalt.

A vég hirtelen következett New Yorkban. Gallerét műtét után 1987. február 22-én, a szívritmuszavar miatt hunyt el. 58 éves volt. Halála a pályafutásának végét jelentette, amely sikeresen ötvözte a magasbélű galériákat a szupermarketek polcain és a televíziós képernyőkön megtalálható, tömegtermelt valósággal.

  • Beethoven (1987)
  • Last Supper festmények (1986/1987)

Warhol maradandó öröksége

Andy Warhol a 20. század második felének legfontosabb művésze marad. Nem csupán megfigyelte a média korszakát; alapjaiban kérdőjelezte meg annak természetét, hogy mit is jelent a köz presenceben lenni ebben az időszakban. A fogyasztói társadalom ismétlődő textúráit vizuális nyelvvé alakítva megjóstelelte azt a valóságot, amelyet ma már a digitális torzottság és a folyamatos láthatóság határoz meg. Ő az a művész, aki népszerűvé tette a „15 perces hírnért” kifejezést – egy olyan koncepciót, amely a jóslatból a modern létezés egyik alapvető szabályává vált. Művészete előre látta azt a folyamatot, amely során a híresség és a cikk/áru megkülönböztethetetlenné válik a hiperkapcsolt társadalomban.

A művészeti piac Warhol befolyását puszta gazdasági súlyán keresztül is elismeri. Ő a művészeti piac elindítója, akinek alkotásai diktálják a nagy téttartamú gyűjtői trendek irányát. Képes volt áthidalni a szakadékot a szupermarket polcai és a galériafalak között, ezzel alapjaiban megváltoztatva az árazási mechanizmusokat a vizuális tartalommal kapcsolatban. A művészetet a belső, szellemi világ felől az külső, tömegtermelt objektum felé mozdította el. Ez a váltás biztosította, hogy jelenléte a kortárs vizuális kultúra minden sarkában érezhető legyen, a legexkluzívabb aukcióktól kezdve a közösségi média szűrt esztétikájáig.

  • Marilyn Diptych (1962)
  • Campbell's soup cans (1962)
  • Mao (1972–73)
  • Shot Sage Blue Marilyn (1964)

Hol láthatjuk műveit ma?

Művészetének fizikai valóságával való találkozáshoz olyan intézményekhez kell fordulnunk, amelyek megőriztek az ő jelenlétét. A Pittsburghi Andy Warhol Múzeum őrzi művei legjelentősebb koncentrációját, mint az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb, egyetlen művésznek szentelt múzeuma. Ez a helyszín marad a legfontosabb pont azok számára, akik meg akarják érteni alkotói munkásságának hatalmas skáláját. Az amerikai táj oltre, művészének hatása a nagyobb nemzetközi gyűjteményekben is rögzült. A londoni Tate Modern és a New Yorki Modern Művészeti Múzeum (MoMA) egyaránt két-két művel tart fenn, ami elengedhetetlen kiindulópont a vizuális nyelvének tanulmányozásához. Európában a Lentos Kunstmuseum Linz is két darabot őröl a gyűjteményében.

Ezek a gyűjtemények nem csupán egyszerű látványt nyújtanak; megadják azt a specifikus kontextust is, amely a tömegmédia és a celebritás kultúrával való kapcsolatszavazását határozza meg. A művei ilyen környezetben való megtekintése közvetlen szembeállást tesz lehetővé azokkal a mechanikus textúrákkal, amelyeket a fogyasztói kultúra tükrözésére alkalmazott. Képeinek jelenléte ennyennyi különálló földrajzi helyszínen megerősíti esztétikájának hatalmas hatását. Művészete ezeken a terekben egy specifikus, a médiától átárasztott korszak feljegyzéseként létezik.

§ 5Hasonló alkotások

§ 6Kérdések

Gyors információk

  • Medium: Silkscreen
  • Subject or theme: Floral, nature
  • Artist: Andy Warhol
  • Artistic style: Stylized blooms

Művészeti kvíz

Minden kérdésre csak egy helyes válasz létezik.

Kérdés 1:
Andy Warhol is most closely associated with which art movement?
Kérdés 2:
What is the primary subject matter depicted in Warhol's 'Flowers' series?
Kérdés 3:
What printmaking technique did Andy Warhol frequently employ in his 'Flowers' series?
Kérdés 4:
The image description notes the flowers appear to be positioned in what manner?
Kérdés 5:
What was the original source image for Warhol's 'Flowers'?

§ 7Idérezze ezt a bejegyzést

AllPaintingsStore.com, “Andy Warhol, Flowers”, https://allpaintingsstore.com/hu/art/andy-warhol-flowers-5ZKBLS-en/ArtistReproduction/ (megtekintve: 13 október 2026).

§ 8A reprodukció

Kézzel készített olajfestmény reprodukció

Kézzel festett olajvastú vászon, az Ön által választott méretben és keretben, művészeink készítik meglévőre. ( Váltás nyomtatványra Áttérés digitális képre)

A rendelési sammanbrató szélességi részén rögzítve van; a sammanbrató jelenlegi állapota a következőképpen hangzik.

Flowers

Reprodukciós technika

Reprodukció mérete

-

Kiváló mesterművész

Nagyobb részletesség, finomság és bővített gyártási idő

-

Reprodukció keretezése

-

-

A bármely oldalsó méretét túlszálaló 105 cm (kb. 41 hüvelyk) meghaladó műalkotások vagy reprodukciók esetében a keret összeszerelhető készletként, szétszerelve kerül szállításra. Ez a módszer biztosítja a biztonságos szállítást, és megakadályozza a szállítás során fellépő sérüléseket.

Szakmész összeszerelést igényel – ez nem DIY (önösszeszerelhető) termék.
A készletet egy tapasztalt keretező szakembernek kell összeszerelnie és a vásznat feszítenie kell, fa ragasztó (nem tartalmazza a csomag), vásznfeszítő fogó és szorítók használatával, amelyek a ragasztó száradásáig a keretrészeket egymáshoz vuôngjba tartják. A helytelen összeszerelés vagy a nem egyenletes vásznfeszítés maradandó károsíthatja a műalkotást, és ez nem része a garanciánknak.

  • A készlet tartalmazza az összes tömörfa rudat, pontosan méretre vágva.

  • A mellékelt csavarokkal, valamint a sarokszerekhez szükséges faütő ragasztóval kell összeszerelnie (ez nem tartalmazható a csomagban), így a keretrendezőnek külön kell beszereznie.

  • A csomag nem tartalmazza a szükséges professzionális eszközöket: egy vászonfeszítőt és klipseket a rácsok vízszintes tartásához a ragasztó megszáradásáig.

Fontos:
A sarokcsatlakozásokhoz fánylagra van szükség, a keretrudakat szorítókapcsokkal kell rögzíteni, amíg a rag teljesen meg nem szárad, a kész keretre feszített vászonhoz pedig vászonfeszítő fogat szükséges. Ezek egyike sem található meg a készletben. Kérjük, rendelés előtt győződjön meg róla, hogy rendelkezik tapasztalt keretező szakemberrel.

Névtábla

-

-

Védőréteg (Lakk)

Fényes lakk (intenzívabb színek, védelem a fény és a nedvesség hatása ellen)

-

Műalkotásom egyedi igényre szabása

Példák a módosíthatóságra: az arc kicserélése az ügyfél fotójára; háziállat hozzáadása (pl. macska helyett kutya); rejtett üzenet elhelyezése a háttérben; a háttér tájainak vagy elemeinek megváltoztatása.

-

Sürgős

Világszerte szóló szállítás () mindössze 3-4 hét alatt, a szokásos 5 hét helyett. (10 november). A minőség nem kérdőjelezhető.

-

Express szállítás

Világszerte elérhető szállítás területre 5 héten belül. (17 november).

A szállítás díja tartalmazza

Összesített ár

Ft 84323

Minden rendelés mellé tartalmazva

  • Ingyenes globális expressz szállítás
  • Prémium minőségű len vászon
  • Teljes körű szállítási biztosítás
  • Vámvisszatérítési Garancia
  • Hiteles színarányosság garancia
  • 100 napos visszaküldési lehetőség (csak hibás termékek esetén)
  • 100% pénzvisszatérítési garancia
  • Több darab vásárlásakor kedvezmény
Rendelési adatlap